Szeder

Néhány gondolat a farkasról mesékben betöltött szerepéről, jellemének változásáról.

A szürke farkasok addig élnek, ameddig meg nem halnak.  A szürke farkasok nem főznek, mint az emberek, de igen szoros közösségi életet élnek, sőt egy életen keresztül egy párral élik az életüket. Még olyan is előfordult, hogy  a farkasok embergyermeket neveltek fel a vadonban. Nem is egyszer, és nemcsak Kipling Maugli története nyomán. Megjegyzem, hogy Akela személye – számomra kislányként – nagyon is meghatározó volt, mármint, hogy nem tudtam a farkasokra úgy tekinteni, mint gonosz, rossz élőlényekre. A farkas számos történetnek, mesének, rajzfilmnek hőse, szereplője. Nézzük meg egy néhány példát, hogyan jelennek meg a farkasok a mindennapi életünkben hiedelmeinkben.

Piroska és az ordas farkas történet számos változaton ment keresztül megjelenése óta. Eredetileg egy fabulára, vagyis tanmesére épül, melynek lényege az, hogy ne térj, le az útról, és ne barátkozz idegenekkel. A meséből a kultúrantropológusok 35 verziót tartanak számon, amelyben 70 különböző változó elem van. A változatok közös gyökerének Aizóposz egy 2600 éves fabuláját tartják. A Grimm testvérek   Jacob Grimm, Wilhelm Grimm német származású mesegyűjtők, és nyelvészek voltak az 1700-s évek második felében születtek, és az 1800 évek közepén haltak meg. Az ő gyűjtésük kapcsán a farkas a megtestesült gonosz, aki semmilyen formában nem kap felmentést bűne alól, miszerint megeszi a nagymamát, majd Piroskát, viszont leleményes, és hazudozó.  Piroska és a farkas történetének van még egy közös gyökere  A farkas és a hét kecskegida című mese, amely az időszámításunk előtt az első században keletkezett. A mese arról szól, hogy a ragadozó a kicsik anyjának adja ki magát, majd felfalja őket.  Ez a mese Európában és a Közel-Keleten lett nagyon népszerű. A farkas kíméletlen, és céljait bármi áron elérő alakként van jelen a mesében. A XXI. században úgy változott meg a farkas jelleme, személye, hogy a legújabb Piroska és a farkas mesében már nem eszi meg a nagymamát, sem a kislányt, hanem bebújik a szekrénybe az őt üldöző vadász elől. A Piroska és a farkas c. mesében,  és változataiban egy kóborló, magányos farkas képe tárul elénk, aki falka nélkül magányosan él. Áldozatát ravasz csellel ejti el.

Nem hagyhatom ki a felsorolásból A kismalac és a farkasok című mesét, amelyet Móricz Zsigmond magyar író írt még verses formában, viszont a megírás évét nem találtam meg, még a wikipédiában sem, de a neten megtalálható a vers.  A versből készült egy rajzfilm, amelyet  1958-ban mutattak be. Egy gyomrának kiszolgáltatott áldozatává váló szenvedő ordas történetét ismerjük meg, aki egy tál meleg ételért a farkasordító hidegben – a leleményes kismalac jó meleg házában – áldozattá, leforrázottá, kopasszá válik, majd  megszégyenülten elkullog a tett helyszínéről, de – legalább- életben marad. Itt változik csak meg 1958-ban az első századhoz képest a rettegett ragadozó alakja, jelleme, akit egy csíkos, leleményes vadmalacka furfangjával legyőz. Ebben a mesében a farkas igaz, hogy egyedül találkozik a kismalaccal, de a falkájával együtt tér vissza… Talán ez, az üzenete a mesének, hogy egységben az erő – mégis a többet ésszel, mint erővel – magyar szólás, közmondás elve a mese igazi mondanivalója.

 

A Nú Pagagyi! Vagyis a No, megállj csak! című 1960-as évek rajzfilm egyik főhőse a csodálatosan kedves Nyuszika mellett a dohányzó, szőrös, nyegle farkas. Olvastam, hogy a nyuszi – ebben a mesében- a rendezett szocializmus, míg a farkas a nyegle, öntörvényű kapitalizmus megtestesítője, mégis van, valami kedves báj a farkas személyében, aki az egyes epizódok többségében pórul jár, habár – valójában- időnként megesik a szíve kedves áldozatán, akit már szeret.

Joseph Rudyard Kipling  angol író, költő, újságíró Maugli történetében  Akela a vezető alfafarkas. A Dzsungel Könyve c. mesében nyerhetünk először bepillantást a farkasok életébe, falkán belül betöltött szerepébe, szocializációjába igazán. Rama  és társa felnevelik, és egyenrangú félként tekintenek az embergyerekre, vagyis a farkas teljes egészében, mint jelkép rehabilitálódott a XIX. században.  Maugli és a farkascsalád története 1894-ben jelent meg. Forrás: wikipédia 
Az eredeti regény tartalma többször megihlette a filmrendezőket. Magyarországon 1982-ben mutatták be először a Dzsungel Könyve nagy sikerű rajzfilmet, amelyben Rama nevelte fel Mauglit. Ebben mesében olvassuk azt a híres mondatot, amelyet ma is használunk igaz barátságok kifejezésére: “Egy vérből valók vagyunk te, meg én.”
 Nem régen lett vége a 2018-as évnek. A farkas alakja karácsonyi időszakot is megihlette A három kismalac és a farkas című mesének elkészült a karácsonyi változata .  A karácsony – egyeseknek-, nemcsak egy vallásos ünnep, hanem az üzleti lehetőségek tárháza. Remek marketing lehetőség.  A karácsonyi változatban az eredeti mesén még csavartak egyet:  ugyanis a télapó mászik le a kéményen keresztül a házba, és kismalacok betolakodó farkasnak vélik, így a farkas teljes egészében megmenekül.

 

Egyes kultúrkörökben a farkas jelképe a család szimbóluma. Az indiánoknál a sas mellett totemállatnak tekinthető a teknőssel együtt. Az indiánoknál a farkas szerepe – elsősorban- a nőiségnek egyfajta attribútuma. Egyes ezoterikus körökben – ahol kártyavetéssel is foglalkoznak – használják a Sámán Bölcsessége nevezetű meditációs kártyát, amelynek dobozán egy szürke farkas képe látható.  Szintén ugyanebben a témakörben nem egyszer megjelenik a farkas alakja, mint a spiritualitást megtestesítő vadállat, aki az ösztöneire, szívére hallgat.  így lehetséges az, hogy egyes emberek – akik hisznek az ezotériában – honlapjuk képének a farkast választják, mert ez, az állat minden tulajdonságot magában hordoz, ami szép és vonzó egyszerre. A maja horoszkópban a farkas csillagjegy a család szimbólumát jelenti, és európai megfelelője ennek az időszaknak a Halak csillagjegy időszaka.

Napjainkban a farkas emblematikus alakja megjelenik a viseletben, ruházatban is. Egyes csoportok – mint például a rockerek – kifejezetten szívesen hordják matricával ellátott fekete pólókon a farkas arcmását. Sugalva az erőt, szabadságot, összetartozást, testvériséget.

A természetben valójában a farkas elkerüli az embert. Rejtőzködő életet él. Ritkán magányosan. Életének  meghatározó, jelentős részét falkában tölti, és úgy is vadászik. A falkában a hímek megharcolnak az alfa – vezérfarkas – címért, de sosem ölik meg egymást. A megadást jelentő testhelyzet a hanyatt fekvés.  A támadást jelző szándék a fülek hátracsapása.  A vezérfarkas nőstényt választ magának, akivel leéli életét. A vezető nőstényfarkas szerepe, helye a falkában szintén jelentőséggel bír.

 

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!